Magyarországon, ha jól gondolom, egy nagyobb falunyi ember van, aki naprakészen követi a sötétebb underground színteret, és talán kisvárosnyi, akire a felkapottabb eseményeken potenciálisan lehet számítani. Így hálás szívvel gondolok arra, hogy mégis annyira itt vagyunk egymásnak, hogy tisztességes csokornyi új albumot kaptunk a mi alkotóinktól, ez fantasztikus. Mi a jellemző erre az évre, ezekre a zenékre? Az átmenetek, a lassú vagy földrengésszerű változás, a világban tapasztalható kilátástalanság tükrözése, spiritualitásba kapaszkodás vagy utána a kilátástalan nihil, szorongás, keserűség... 2025 azt hiszem, nem volt egy könnyű év senkinek. A hozzám legközelebb álló albumok idén a következők voltak:
A nyár elején megjelent album mutatja meg, mennyire hosszú utat járt be pályafutása során csapat a folk gyökerektől a minimalista elektronikus zenéig. Mintha a génmutáción átesett magból egy másik növény kelt volna ki. A megjelenés apropója a hosszú karrier számos kerek évfordulója. A számokat új verzióban, a koncerteken használt beállításokkal és fekszerelésekkel adták ki, főleg analóg szintetizátorok felhasználásával. Robotszerű vokál, hideg hatás jellemzi az albumot, de feszes, pontos, összerakott, igényes anyag.
A fáradhatatlan székesfehérvári apa-fia duó új albuma április végén jelent meg. Sötét, küszködő album, határhelyzet és változás mérhetetlen személyes fájdalommal. Sötét tájakon tett belső utazás, csupa nehéz érzés, útkerés egy átmenetekkel teli belső határvidéken. Megjelennek az albumon a korábbi dalok, mint pl. a Fantomfájdalom új változatai. Zeneileg az elektronikát felülrétegző gitárok, sűrű textúrák, nyers ének jellemzi.
Hideg közönbösséggel és izzó tehetetlenséggel a tekintetében néz szembe 2025-tel a Kékmandarin új albuma. Reflexió a nyomasztó hétköznapokra, a kiszolgáltatottságra, a világba vetettség tehetetlenségére, elveszett spiritualitásra. Az elektronikus alapokra hideg szintetizátorrétegek és szaggatott gitárok rakódnak. A 16 számos albumon a kedvenceim a Rabszolgalét, az Istenek most szabadságon, az Essen. Utánunk az özönvíz...
Konceptalbum? Nem tudom... valami egészen egyedi, irányzatokba sorolhatatlan zenei produktum. Stílusokon messze túlmutató, azokat funkcionálisan, eszközként felhasználó áramló, kavargó sok szálon összetett zene. Mesélős, elveszettséget és magányt tematizáló, sok(k)hatású album. Az alapmotívum az erdő: a bolyongás a külső/belső vadonban. Útkeresés, elveszettség, fenyegetés, tragédia előérzete és árnyéka. Gyönyörű, szenvedélyes, ősi rétegeket megmozgató női vokál koronázza meg a legrdámaibb pillanatokat. Gyertafény és egy üveg vörösbor mellé, magányos estékre illik a legjobban, ahol teljes befelé figyelés mellett hagyjuk kinyílni azt a bizonyos átjárót.
Különös album ez a Kör, ezer szálon kötődik a népzenei hagyományokhoz, szinte a neolitikumba húzódó hajszálgyökerekkel, tündérszerűen könnyed formanyelven. Kicsit statikus, a végtelenség, archetipikusság, az emberi természet állandósága mélyrétegeivel, ugyanakkor sejtelmes, kísérteties és elektronikusan delejes is, és végtelenül 21. századi.
Tavasszal láttuk őket élőben, az album megjelenése előtt, de augusztus vége óta néma csend van körülöttük, ha jól gondolom, a felállás változása miatt. A hívószó székely posztpunk Sepsiszentgyörgyről, de a zene sok szállal kötődik az alternatív szcénához, a Kispálos-Bizottságos világ legjobb hagyományaihoz. Ugyanakkor a legjobbat hozták ki abból, ahogy maguk találták ki magukat. Az album dallamos, gitárcentrikus, földhözragadt, összefogott zene, áramló természeti képekkel, amelyet rendkívül felélénkit a női és férfi énekes hangjának kontrasztja. A halkabban daloljatok pl. nyers punk, az Elúszom csúszkáló hangú ballada. Szép klipek is készültek, a Bikák c. dalban Kollár-Klemencz László is közreműködik. Reméljük, hogy meg tudják oldani a tagproblémákat és folytatják.
Egy meg is és nem is jelent album...
Mint a mesében az okos lány. hoztak is nagylemezt, meg nem is. Igaz, hogy elérhető Yt-on, amit számonként letölthet a felhasználó, ha akar. Ez a H.O.L.T. 2025-ös LP-je, ami az év albuma valahol... csak hivatalosan nem hozzáférhető sem fizikai, sem elektronikus formátumban. Nem szekálás akar lenni, tudom az élethelyzetet, meg mindent, de azért én a helyetekben lehajolnék azért az apróért, fiúk, ami a Bandcampról csurran-cseppen, és a fiam is nyaggat egy pólóért, vagy legalább egy hűtőmágnesért... vagy kénytelenek leszünk DIY módszerrel megcsinálni mgunknak.
