Riegersburg boszorkányai

 Az Alterába fesztivál előtt a napot a Körmendhez viszonylag közeli Riegersburg várában töltöttük. Ez a vár már Stájerországhoz tartozik, nem Burgenlandhoz. Bár egy tájból kiemelkedő vulkáni sziklafejen ül, ezért imponálóan telepszik a vidék fölé, de  méretei, történeti kiállítása miatt inkább  Sárvárra, mint Sümegre emlékeztet. Viszont van néhány egyedi jellemzője, ami megkülöbözteti a hasonló váraktól, egyik a meredek sziklafal tetejére felvivő üveg panorámalift, amely benne van a középkategóriás jegy árában, a másik a  stájerországi boszorkányok és varázslók történetéről szóló kiállítás. A képeket itt készítettem. 

Tanulságos történet a boszorkányüldözés kialakulásának folyamata, hogyan állt össze az a méregkoktél, amely a térségben is kiemelkedő számú boszorkányperhez és halálos ítélethez vezetett. Nem korlátozódott a nőkre, számos férfit is kivégeztek az ördöggel való kapcsolat vádja miatt. A kezdet az eretnekség, katarok, albigensek üldözése,  istenítéletek alkalmazása a megvádoltakon. 

A második elem a  népi hiedelmek szerepe, ahol is a boszorkányoknak olyan rendkívüli képességeket tulajdonítottak, mint a szemmel verés, rontás okozása, szerelmi oldás-kötés, impotencia előidézése, betegség ráküldés és gyógyítás, jövendőmondás, az időjárás befolyásolása vihar és jégeső előidézésével, repülés boszorkánykenőcs segítségével. Ez a fajta gyakorlat a pogánysághoz való visszatérés miatt volt gyanús a korabeli egyház számára és egyre inkább növekedtek a hivatalos ellenérzések az ilyen hiedelmekkel és praktikákkal kapcsolatban. 

középkori boszorkányábrázolás

időjárás-varázslás

Későbbi fejlemény volt a fokozatosan elterjedő félelem a fekete mágiától, a démonhit, az ördöggel szövetkezés, megszállottság témája. Ennek fontos forrása az osztrák származású Heinrich Kramer és Jakob Sprenger inkvizítor szerzetesek Boszorkányok pörölye című 1486-ban kelt könyve, amely a boszorkányüldözés kézikönyveként volt használatban évszázadokig. A tartalma részben a tiroli boszorkányfolklórra támaszkodott és terjesztette azt egész Európában, sőt az óceánon túl is. A boszorkánysággal megvádoltak fő bűne s Sátánnal való szövetség, sőt sok esetben a szeretői viszony volt, és elterjedt volt a gondolat, hogy ezek a személyek ördögimádó szekták tagjai. (Emlékeztek még a satanic panicra? Szerintem találni párhuzamokat a középkor, a nyolcvanas évek és napjaink között bőven.)

az ördög jegyzeteli a pletykálkodó asszonyok fecsegését 

démonűzés Szűz Mária segítségével

a pokolra jutók kínjai, a voraiu apátság sekreslyefreskójának másolata

A Boszorkányok pörölye egyik fejezete hozta be a perek vezetésének módját a gyakorlatba, egyfajta jogi módszertani kánonként, ami egyebek mellett vallomások kínzással való kikényszerítését is jelentette. 

Az események hátterében persze ott van a bűnbakképzés jól ismert szociálpszichológiai jelensége, plusz a nőgyűlölet, olyan kiszolgáltatott és kirekesztett szerencsétlen személyek megbüntetése, akik nem tehettek semmit az üldözőik ellen, akik a korban gyakran idős, egyedülálló, magányos asszonyok, koldusok  voltak. Tehát a fő elemek a hit ellenségeinek üldözése, a népi hiedelmek beépítése a narratívába, a démonokban és ördögökben való hit, a jogi eljárásrend és kínvallatás, és a bűnbakképzés, mint az egyre bonyolultabbá és érthetetlenebbé váló világgal való küzdelem eszköze. 

A történetben az rekatolizációnak is van szerepe, bár protestáns vidékeken is sok-sok boszorkányper ismeretes, amelyeket világi hatóságok vezettek. 

boszorkány az inkvizítor előtt

 

A várkiállítás jópár rémisztő kínzóeszközt  felvonultat, többek között vasszűzet, kézszorítót és valami perverz kinézetű szemkiszúrós fejmaszkot, de szerencsére ezek nem eredetiek. 

elengedhetetlen vártartozék, de csak hangzatos kamu: a vasszűz

A nagy feldbachi boszorkányper

Stájerországban a régióhoz képest is sok boszorkányperről vannak bizonyítékok, ezt megalapozták az olyan helyi boszorkányhiedelmek, mint a Riegersburggal szomszédos hegyről elnevezett Schöckl-boszorkány, aki a helyi viharokat okozta és a forgószélbe dobált villákkal riasztották el, vagy az egyik közeli völgy keletkezésmondája, amelyet az ördög szántott nagy mérgesen a hegyek közé, mikor a boszorkányok csapdába csalva próbára tették. 

Stájerországban kb. 200 boszorkányperről vannak adatok.  Hírhedt boszorkányper-hullám vonult végig a vidéken az 1670-es évek közepén. Ezek egyik leghíresebbje a nagy feldbachi boszorkányper 100 vádlottal és 60 kivégzettel. Akkoriban néhány faluban egész családokat irtottak ki, gyakran a vádlók eltúlzott fantáziái, kölcsönös feljelentések,  gyorsan szétterjedő pletykák és korrupt "boszorkánybírók" kétes tevékenykedése alapján.  A leggyakoribb vád Riegersburg környékén az időjárás manipulálása, vihar és jégeső előidézése. Ez nem véletlen, hiszen ezt az időszakot kis jégkorszaknak is szokták nevezni a hűvösebbre forduló klíma miatt, ami bizonytalan termést okozott évről évre. Az időjárás-manipulálás általában csoportos vád, a vallatók nemhiába követelték, hogy a gyanúsítottak nevezzék meg társaikat. Három áldozat sorsa vált ismertebbé: ők Georg Agricola, a boszorkánypap, Katarina Paldauf, a virágboszorkány és Maria Kropf, az ártatlanul máglyán megégetett fiatalasszony.

Fő vádlottnak Hatzendorf plébánosát, Gregor Agricolát tartották, boszorkánypapnak nevezték, aki a valóságban titkos és zűrös szerelmi viszonyokat folytatott asszonyokkal, lakomákat rendezett, de a boszorkányperben szentostya meggyalázásával és gyermekek ördögnek való keresztelésével gyanúsították, aki azonban még ítélethozatal előtt meghalt a börtönben. 

Egy  másik híres áldozat, az Aricola körüli boszorkánykör állítólagos tagja, Katharina Paldauf. Ő a híres várúrnő, Katarina von Gallern (róla még később) szolgálója volt, a várgondnok felesége, háromgyermekes édesanya. Bemondásra jégeső okozásával és gyermekgyilkossággal vádolták meg. A fogságban kínzás hatására megnevezte "boszorkánytársait", a környék papjait. Majd halálra ítélték, de annyi enyhítést kapott, hogy a máglyára kerülés előtt karddal megölték. Azért nevezték virágboszorkánynak, mert különösen jól értett a növényekhez, télen is nyílásra tudta bírni a virágokat (holland virághagymák - a tulipánmánia összeomlása utáni időkben vagyunk). 

A virágboszorkány diorámája

Maria Kropf 

A vár egyik termében található egy kisebb olajfestmény, amely egy boszorkány elevenen elégetését jeleníti meg. Az áldozat Maria Kropf, Maurer iskolamester ifjú felesége a feldbachi boszorkányperek számos áldozata közül az egyik volt. Az olajfestmény hátoldalán a következő felirat található: „Ábrázolás a boszorkányságért elítélt ártatlan, gyönyörű és erényes Maria Kropf kivégzéséről. ”

kép forrása

A bűne annyi volt, hogy egy alkalommal, apja unszolására részt vett Agricola egyik lakomáján, ezt kínvallatása során Katarina Paldauf vallotta be az inkvizítoroknak. S ez elegendő volt a házasságtörés, szodómia és ördöggel cimborálás vádjához, majd a máglyahalálra ítéléshez. Az égetést Calucci olasz kormánytanácsos, a boszorkányüldözőként hírhedt képviselő, valamint Johann Moll és Wilhelm Turner lelkészek kezdeményezésére és jelenlétében hajtották végre, akiket a grazi konzisztórium küldött ki. Stájerországban 1497 és 1750 között 152 embert végeztek ki „boszorkányként” vagy varázslóként – körülbelül kétszer annyi nőt, mint  férfit. Alsó-Ausztriában nagyjából ugyanebben az időszakban öt kivégzésre került sor.

A felvilágosodás korában Mária Terézia vetett véget a boszorkánypereknek és a halálos ítéleteknek, ennek ellenére Magyarországon, Miskolcon  még 1933-ban is megpróbálkoztak boszorkányváddal, aminek becsületsértési per lett a következménye, elképesztő történet!

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2023/07/29/miskolci_boszorkanyperek 

Ha linkre kattintasz, ne hagyd ki a poszt utolsó mondatát, megéri odagörgetni 🤣🤣🤣.

A Gallerin 

A várat naggyá tevő személy nem volt más, mint Elisabeth Katharina von Galler bárónő, a korábban említett virágboszorkány, Katarina Paldauf várúrnője, az időszak kiemelkedő női alakja. A beceneve "rossz Liesl", s gyakran egyfajta korai feministaként emlegetik. Örökségként kapta meg Riegesrsburg várát, s elérte, hogy önállóan, férfi fennhatóság nélkül dönthessen birtokairól. Mivel a török fenyegető közelségben volt a várhoz, az erődépítést folytatta és az ő építkezéseinek hála kapta meg a vár a mai formáját, és a kereszténység legerősebb erődítményévé vált. Három férje volt, az utolsótól 60 éves kora körül elérte, hogy elválhasson! Nem hétköznapi életút, az biztos. 

A várúrnő diorámája

Mosdótál és törölközőtartó

A várban egy kis teraszszerű részen egy kis boszorkánykert kapott helyet, fűszer-és gyógynövényekkel a tematikus kiállítás lezárásaképp. 

Előtte auózonban egy kis babzsákos-puffos pihenős teremben vetítést nézhettünk meg napjaink fejleményeiről boszorkányügyben: név szerint említik Sasa Marosit, mint napjaink gyakorló boszorkányát, aki nőközőpontú és holisztikus szemléletű és csodaszép kivitelű modern gyógyfüves könyvek szerzője és civilben gyógyszerész. Megjelennek a filmben az  az Insta és a Tiktok meggyőződéses és megélhetési boszorkányai, a modern pogányság és a Wicca is. 

A boszorkányperek feltárták az emberi természet egyik legsötétebb oldalát és csak remélni merem, hogy nem jön újra hasonló sötét kor, ahol álmok, bemondások alapján gyanús és gyanúsított lehet bárki.