Kedvenc helyeink egyike a kapuvári ShopStop, ahova a barátokon kívül a remek pizza és a koncertek miatt járunk. Tegnap a Silver Rush/CryFree volt a fellépő, a felállás ezen az estén 60%-ban megegyezett. Az első formáció Rainbow/Uriah Heep/Whitesnake feldolgozásokat játszott, a második a Deep Purple legnépszerűbb számait. Amit még sosem láttam: igazi, szinte már muzeális, ütött-kopott, de csodálatosan szóló Hammond orgonát!!
A banda elmondásuk szeront huszonéve jár vissza ebbe a klubba, a közönség jó részét is személyesen ismerik már. Igazi örömzene volt, első perctől az utolsóig, méghozzá a jó hangos fajtából. A fotók nagy részét a fiam készítette.
Nem sok alkalmam van a mostani életszakaszban este kimaradozni, de most a HOLT és a barátok kedvéért kivételt tettem. Drága kertszomszédunk mesélt erről a formációról és kíváncsivá tettek a dicsérő szavai, linket is kaptam a Soundcloudon hozzájuk.
Jófajta gitárcentrikus posztpunk, ami hallgatva is kellemes, de legalább tízszer ütősebb élőben. Szomszédasszonyom fejből tolta már a szövegeket, mi csak figyeltünk, de meggyőzőek voltak a saját dalok. Ha lesz még koncert, biztos megyünk. Különösen boldoggá tett a program végén játszott két Cure-feldolgozás. Facebook-oldaluk tanúsága szerint új dalok és videoklip is készül.
Ha lesz még élő fellépés, ott lesz a helyünk családostul, barátostul, SzotyiGabistul :-)
Almáról és fájáról mindenki is hallott, most a világ egyik legnagyobb aktív bandája, a Cure jelenlegi vagy volt tagjai gyermekeinek zenei tevékenységéről szeretnék pár szót ejteni.
Darc Rama Pearl Thompson fia, Robert Smith unokaöccse édes és eredeti dreampopot alkot. Cuki, jóképű és nagyon képzett zenész, itt hallgathatod.
A Topographies Lol Tolhurst fia, a édesapja könyveiben számos alkalommal emlegetett Gray Tolhurst együttese. A trió saját magát jellemezve az éteri shoegaze, dreampop és coldwave műfajokat említi, de számomra olyan, mintha egy kb. 1981-ben elejtett fonalat 2024-ben újra felvettek volna, kicsit összetettebben, kiszámítottabban, de ugyanolyan bőr alá kúszó intenzitással... nekem ők a kedvenceim, a Spotify-on itt eléretőek.
A Violet Vendetta, Eden Gallup együttese sokkal energikusabb, keményebb, ütősebb, rockosabb. Nagyon jól használja a Cure-ba időnképt az apja helyére is beálló technikus, közismerten borzas legény a közösségi médiát, sok érdekes tartalmat oszt meg, többek között rajzol és animációkat is készít. "A puszta zsigeri erő, a bonyolult dallamos hangszerelés és Eden Gallup hangjának kombinációja a Violet Vendetta-t az egyik legizgalmasabb új rockzenekarrá teszi a Biffy Clyro óta."-idézhetjük a Spotify-bemutatkozásukat. Bemutatkozó albumuk, a Lost Memories hamarosan megjelenik. Hallgasd őket itt.
Mindegyik kiváló, és döbbenet, hogy mennyire különbözőek. vajon miért?...
Persze csak vicc az egész, azért készítettem, mert fel bírom húzni magam a gatekeepingen, újra meg újra. De azért nem bánnám, ha bekommentelnéd a véleményed vagy a pontszámod.
Mert ha 25+ pontos vagy tiéd ez az oklevél:
Használd, ha akarod. De ne felejtsd el, ez csak afféle halloweeni tréfa.
.jpeg)
.jpg)
.jpg)