Szövegrészletek és hozzá a képek, amelyeket az AI generált belőlük

Magyar alternatív vagy líraibb dalokra engedtem rá a képi generatív mesterséges intelligenciát, hogy próbára tegyem. Kicsit csaltam, vagyis alkalmazkodtam az AI szövegértési módjához, olyan sorokat válogattam, amik konkrétak, képszerűek. A Canva 50 db generálásig ingyenes képautomatáját használtam(Googée-fiók szükséges hozzá), amelyik magyarul is ért, de ott van még a gencraft.ai, ahol korlátlan számú képet generálhatunk, kéttucatnyi stílusban, de csak angolul használható. A képek  képernyőfotók. 

Elsőnek a Sexepil Egyesült Álmok albumáról az Egy a világ, harminc éve örök-örök kedvenc magyar nyelvű dalom egy részletét választottam:

"Reggel, mikor elindulsz a gyárba

Egy indiánt látsz a villamosra várva

Ismert kép, egy arcizmod se rándul

Valószínűleg az indián épp erre kirándul"

'Délben, ha hív a harang a harcra

Állsz a téren és belenézel a Napba

Vakít a fény, de tisztán látod őt

A falu fölött, az égen a fehér ruhás nőt'

'Felhők közt ülve utazik testem

Vigyáznak arra, hogy le ne ejtsen

Ó Istenem, egy másik kontinensen

Szabad a préda, alszik az őrség

Tiéd az ország és a dicsőség

Ha még vagy egyáltalán'

Ugyancsak Sexepil, Igazi zöld és igazi kék

Igazi zöld és igazi kék

Egészen egyszerű, de igazán szép

Valódi szív egy valódi testben

És valóra válunk majd abban az egyben

Hegyi Zoltán életút-interjúját mindenesetre nagyon is érdemes elolvasni. 

Quimby: Legyen vörös

"Aztán visszasétáltam, és látom ám,

Hogy a lány a szoba közepén táncol egy késsel,

És én pezsgővel kínáltam őt

Mire ő:"

Quimby: Mennyből az angyal

"Szerelj a húsra vitorlát,

és az agyadra izzó trafót,

lépj ki a régi öltönyből,

hadd röpüljön a hajó!"

Pál Utcai Fiúk: Gólya

Háromszor indultam érte

Az égbe én is felfutottam

Mindenki más lentről nézte:

A csillagkapukon átjutottam

Minden újabb kívánságom

S minden egyes régi emlék

Megbotlik egy szivárványon

És összemosódik a festék

Kispál: Szőkített nő

"Egyszer egy szőkített nő kifogott egy ebihalat

A hideg nagyvárosban a hidak alatt"

Kiváló móka volt. bár azért valahol ez egy gyilkos dolog a grafikusokkal szemben. Mellesleg elég hamis is, amit egy kis gyakorlattal egyre jobban ki tudok szűrmi. Ez az egy, amiért érdemes ezzel a fajta technikával megismerkedni. Én már nem is rajzolok, csak egy jelet adok a gépnek...

Prayers for rain

Az elmúlt hetekben nagyon rám jött a kimerültség, mivel a háromgyerekes részmunkaidősnek csak úgy Isten nevében le kellett nyomnia  a teljes állásnyi melót.

A végére elkaptam valami felső légúti nyavalyát, kidőltem. Lázas voltam és nem tudtam visszaaludni, közben pörgött az agyam. Lassan belecsúsztam egy csinos rémálomba, aminek a lényege az  volt, hogy egy futóhomokos csapda épp elnyel, küzdök és egyre mélyebbre merülök, csapkodok, felkeverem a port és benyelem, letüdőzöm, mindjárt megfulladok, mindjárt vége, ki kell jutnom, mindjárt vége…

Felébredtem a saját forgolódásomra és akkor ott az éjszaka közepén, megszólalt egy billentyűfutam, ismerősnek tűnt, aztán jöttek a sorok is “I suffocate, I breathe in dirt/And nowhere shines but desolate/And drab the hours all spent on killing time/Again all waiting for the rain” Felébredtem, éreztem, hogy visszapattantam a pokolból már megint.  Nemsokára elaludtam és reggelre elmúlt a lázam. Tiszta mágia.

Harminc éve, tinédzserként ezt a számot éveken át nem bírtam meghallgatni, olyan komoly szorongást szabadított el, most már megbírom, sőt…